PARK(ing) DAY az emberibb „parkolásért”

2005. november 16., az első PARK(ing) DAY, néhány fiatal először telepített miniparkot egy körülbelül autónyi parkolóhelyre. Mindezt akkor még csak San Fransisco egyik utcáján. Az ötletet egyébként a helybéli REBAR művészeti csoport aktivistái jegyezték. Az akcióhoz a REBAR tagjai fizetős parkolóhelyet választottak, és mivel az ideiglenes parkosításra hivatalos engedélyük nem volt (ilyet persze nem is kértek), a parkolási díjat éppúgy kifizették, mint ahogyan ezt az autóval parkolók is teszik. A minipark egynapi fenntartásához bármelyik arra járó-kelő potenciális parkhasználó hozzájárulhatott.

A kezdeményezés mögött az az egyszerű felismerés áll, hogy a városokban egyre kevesebb zöld felülettel találkozunk, és a szabadban egyre kevesebb hely alkalmas az aktív kikapcsolódásra, pihenésre, rekreációra. Mind több autó van egyre nagyobb helyigénnyel, így a problémával előbb vagy utóbb szinte minden város kénytelen szembenézni. Nem csoda hát, hogy a kezdetben egyedülálló akció mára akciók egész hálózatává alakult, és  a kezdeményezés valódi mozgalommá nőtte ki magát.

Negyedik éve minden ősszel megrendezik a PARK(ing) DAY-t. Leggyorsabban az USA városaiban szaporodtak el a miniparkok, később viszont már megjelentek a világ többi részében is. Íme néhány példa…

Találkozhatunk „parkolókkal”, akik megőrizték a REBAR hagyományait, és korrekt zöld miniparkokat telepítenek az autók helyére.

kep2
Akadnak olyanok, akik a nappalijukat költöztetik ki a parkolókba.


Aztán persze még itt vannak az aktívan „parkolók”, például akik az utcán is valamilyen kreatív időtöltést preferálnak…


…vagy azok akik inkább végigjátsszák a napot.


A művészeti csoportok, dizájnerek kreációi továbbra is rendszeresen megjelennek a parkolóhelyeken…

Itt van például a PARKcycle ötlete, ez egy – természetesen lábbal hajtott – forgalomban is közlekedni képes zöldesített „jármű”, így a PARK(ing) DAY-en igény szerint több helyre „leparkolhatnak” vele…


…és még néhány érdekes „alkotás”.

kep5
Mivel az utcákon is gyakran találkozhatunk velük, miért épp a parkolókból hiányozna a zenész szekció…

kep6
Még a forgalmas utcán is helyet követelhet magának a meditáció és a relaxáció...
kep7
És persze amikor barátok csak úgy összegyűlnek, beszélgetnek, piknikeznek stb…
kep8

A városok általánossá váló problémái miatt a PARK(ing) DAY üzenete egyre tágabb értelmet nyer.

A városokban kis területen koncentráltan sok ember él együtt, és a zöld területek aránya viszonylag kicsi. Ezt a helyzetet viszont súlyosbítja, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a felelőtlen autóhasználat. Mindennek egyenes következménye a levegő- és zajszennyezettség folyamatos növekedése. A közlekedés negatív hatásai károsítják az egészséget, a természetes és az épített környezetet, a gazdasági, társadalmi, éghajlati következmények pedig már rég túllépték a városok határait. Ugyanakkor például Európa lakosságának több mint a fele városi környezetben él. A számukra (is) megfelelő életminőség biztosításához szükség van a városi autóhasználat radikális csökkentésére. A tapasztalatok, vizsgálatok  azt bizonyítják, hogy a parkolóhelyek számának a növekedése hosszú távon tovább ösztönzi az autós közlekedést. Azaz több parkoló, több autót is jelent. Ki tudja megoldás lehetne-e a mélygarázsok építése? Önmagában valószínűleg nem. Egyrészt tervezésük során előszeretettel ítélnek olyan fákat halálra, amelyekről az állampolgári tiltakozások hatására rendszeresen kiderül, hogy még nagyon is életképesek. Ráadásul átgondolt koncepció, hatékony forgalomcsillapítás nélkül, megfelelő parkolódíj-rendszer hiányában a garázsok egyrészt kihasználatlanul állnak, másrészt ugyanúgy forgalmat generálhatnak, mint a felszíni parkolóhelyek. Tehát az autók lassan már ellepik a városokat, ráadásul ezzel egyre több zöldet és közterületet vesznek el az emberektől.

A PARK(ing) DAY miniparkjai minden konfrontációt kerülve, az igazán súlyos mondanivalókat nélkülözve indirekt hívják fel a figyelmet a városok valós problémáira. Ugyanakkor nagyon látványosan sikerül demonstrálniuk a városlakók akcióin, kreativitásán keresztül, részben a civil kezdeményezések jelentőségét, részben az egyre koncentráltabb igényt az élhetőbb városok megteremtésére.