Miért jó a forgalomcsillapítás?

Itt kapsz erre és más kérdésekre választ! Szkeptikusoknak is ajánlott! 
 


Kedves olvasó!

Itt választ nyújtunk a legfontosabb kérdésekre, leírjuk tehát a szempontjainkat, amelyek egyben megmagyarázzák a Budapest Korzó létrejöttét is. Amennyiben maradt még kérdésed, vagy bármilyen megfontolásból kapcsolatba szeretnél lépni velünk, ezt megteheted az ‹info at budapestkorzo pont com› címen!

Miért jó a forgalomcsillapítás?

A forgalomcsillapítás az autós közlekedés korlátozását jelenti, mégpedig az ehhez szükséges intézkedések, esetleges szigorítások bevezetése révén. Megvalósítása általában lehetővé teszi a gyalogos, kerékpáros, valamint a közösségi közlekedés hatékonyabb működését. 

Miért is ajánljuk mi ezt?

Hatására egyszerűen kevesebb lesz a zaj, csökken a levegőszennyezettség. Kényelmesebben és biztonságosabban lehet eljutni a város egyre több pontjára akár gyalogosan, akár kerékpárral. Gyorsabban haladhatnak még a buszok is. Ráadásul korántsem utolsó szempont, hogy mindezen változások eredményeként gyermekeink nagyobb biztonságban és jobb levegőn játszhatnak majd a parkokban, közlekedhetnek az utcákon és a (szélesebb) járdákon stb. 

Autós vagyok. A fenti érvek nem érdekelnek, sőt zavarnak!

Köszönjük, hogy őszinte vagy! Azonban a fenti érvek azért nem kellene, hogy zavarjanak, mivel a forgalomcsillapítás ellenére is el tudsz majd jutni oda, ahová csak akarsz. Megteheted persze ezt ésszerű autóhasználattal is, ugyanakkor viszont megnyílnak előtted egy másfajta mobilitás lehetőségei is... Azért érezzük szükségesnek épp ilyen lépések révén minimálisra csökkenteni az autós közlekedési igényt, mivel szerintünk bizony sokszor feleslegesen autózunk! Hogy ez miért baj? Olvass tovább...

Miért árt a sok autó városunkban?

Sajnos a tényekkel szembe kell néznünk, még akkor is, ha azok riasztóak! A mai közlekedési trendekből következően jelentős légszennyezettség miatt sokan betegszenek meg, sőt becslések szerint egy budapesti lakos átlagosan 3 évvel korábban hal meg. A tüdőrákos és asztmás betegek száma növekszik, és a minket körülvevő folyamatos (nagy) alapzaj hatása is mind több egészségi problémát okoz. Az egyre több és több autó fokozódó károsanyag-kibocsátása hihetetlenül nagy mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, melynek súlyosságát is mind többen kezdik érzékelni.

A baleseti statisztikák szintén megdöbbentőek: világszerte naponta háromezer ember hal meg közlekedési balesetekben, és mintegy harmincezren sérülnek meg ugyanennek következtében! Ez az arány Magyarországon is hasonló: minden nap legalább négyen közúti balesetben halnak meg! És ezen a problémán semmilyen bioüzemanyag, vagy elektromos autó használata sem fog segíteni.

Túl sok (köz)területet vesznek el az autók a városlakóktól! Csak egy jellemző példa: gyakran a járdákat elfoglaló autóktól nem férnek el a gyalogosok, a babakocsival, vagy kerekesszékkel közlekedők. Az autók miatt ők kényszerülnek a balesetveszélyes úttestre, pedig számukra ez sokkal nagyobb kockázattal jár. Ez bizony komoly problémát jelent! Ha változtatunk a helyzeten, máris olyan közösségi terek birtokába jutunk, ahol az emberek ismét szabadon mozoghatnak, találkozhatnak barátaikkal, ismerőseikkel, de akár új kapcsolatokat is létesíthetnek.

Nem az az autó legnagyobb előnye, hogy gyors?  

Voltál már dugóban? A városi forgalomban nem az autó a leggyorsabb közlekedési eszköz. Számoljuk csak ki, mennyi időt vesz igénybe mindennel együtt célba érni: az autóig eljutni, kiparkolni, tankolni, dugóban ücsörögni, parkoló helyet találni, pénzt váltani az automatához stb.

Ha ezeket a befektetett időket is tekintetbe vesszük, majd kalkuláljuk az átlag haladási sebességet (ami a városon belül amúgy sem magas), akkor az A-ból B-be (pl. lakásból az irodáig) történő közlekedés valós eljutási sebessége nem több mint egy gyalogosé! Tehát aki autóval jár az valójában nem is spórol időt! Jelentős ráfordítást igényel továbbá az autó karbantartása, szervizelése… és akkor még nem is beszéltünk a fenntartási költségeiről, biztosításokról, törlesztő részletekről stb.
 
Visszatérve a forgalomcsillapításra. Sokan azt hiszik, hogy egy ehhez szükséges intézkedéssorozat komoly közlekedési káoszt vált ki az érintett területeken. Hogy ezt a tévhitet eloszlassuk, fontos megértenünk a forgalomelpárolgás lényegét!

Ha új utakat építünk a meglevő forgalom problémáinak (forgalmi dugók) megoldására, az út puszta létezése ösztönző erő lesz a forgalomnövekedésre. Azaz reálisan végiggondolva, ha az új utak építése forgalmat generál, akkor az utak korlátozása csökkenteni fogja azt! Ráadásul nem kizárólag a forgalomkorlátozásban érintett utakon, hanem általában az egész környező térségben is. Ezt a jelenséget nevezik tehát forgalomelpárolgásnak.

Megfigyelték, hogy amikor az autóvezetők egy új helyzettel találják szemben magukat, és a megváltozott környezetben dönteniük kell arról, hogy milyen alternatívát válasszanak, akkor vagy átváltanak egy másik típusú közlekedési eszközre, vagy egyáltalán útra sem kelnek, tehát az autóval történő utazások mennyisége csökken.

Ez nem csupán egy elmélet, a forgalomelpárolgás jelenségére több európai városban, köztük Budapesten is felfigyeltek már!

Ez nem csak egy szubkulturális szempont?

Nem! Ugyan a média feltűnően gyakran autós szemszögből tekinti és kommunikálja a tényeket, közvetíti az információkat, azonban ennek ellenére is sokan már autó nélkül képzelik el az életüket. Sokszor és sokaktól hallani, hogy „szívesen bicikliznék, de félek kerékpárral a forgalomban közlekedni.” Tehát gyakran csupán azért járnak autóval, mert elfogadható alternatívák hiányában úgy érzik nincs lehetőségük más közlekedési forma mellett dönteni, illetve ebben a helyzetben egyszerűen nehezebb számukra, hogy eddigi közlekedési szokásaikon változtassanak. 

De gondoljuk végig, ha az említettek mindegyike az autós közlekedés helyett valamely más alternatívát választaná, és valóban közlekedési eszközt is váltana, akkor máris fele annyian autóznának a városban. Így már nem is volna mitől félniük, azoknak, akik korábban a nagy forgalom miatt nem mertek az utakon kerekezni. Gyorsabban célba érnének azok is, akiket ez ideig a dugóban veszteglő közösségi közlekedés járműveinek késlekedése, lassúsága riasztott el. Ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy Budapest nagy részét még az autó feltalálása, illetve annak tömegessé válása előtt tervezték és építették fel. Belvárosunkat tehát nem az autókra szabták, útjai nem működhetnek sztrádaként, nehezen, rossz megoldásokkal alkalmazkodik az autós forgalomhoz, hiszen ez a terület jellegét tekintve elsődlegesen egy közösségi tér funkcióját kellene, hogy betöltse. 

Hogyan néz ki a gyakorlatban a forgalomcsillapítás?

Egy több sávos forgalmas útból néhány sáv visszaadásával, irányonként egy-egy autós sáv meghagyásával csökkenthető a gépkocsi forgalom. Például, ha a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Deák Ferenc tér felől egészen a Nyugati pályaudvarig folytatódna a villamos sínpálya, és az úttest szélső sávja mindkét oldalon biciklisáv lenne, az már komoly előrelépést jelentene a városnak. Hiszen így ugyan a szükséges (célirányú) autóforgalom megmaradna, de az átmenő forgalom kiesése miatt a környezet jóval csöndesebb lenne, ugyanakkor több (és boldogabb) gyalogos és biciklista használná az utat, valamint a (tömeg)közlekedési hálózat hiányát pótolva egy modern (halk) villamos is járna az úton.

Mindezeken túl is lehet a közösségi teret bővíteni, például több sétálóutcát teremteni, a városközpont(ok)ba a behajtást korlátozni, kitiltani az átmenő forgalmat, illetve lassítani a forgalmat a lakónegyedekben stb.

Még több tipp található  a „Fenntartható Közlekedés a Városban” című  útmutató 4.fejezetében! (lásd a Dolgok alatt az Olvasnivalókban)

Mi a helyzet jelenleg más országokban?

Világszerte sok érdekességgel találkozunk. Koppenhágában épp kizárták az autóforgalmat az egyik főútvonalról, amely ezáltal egy gyalogos és kerékpáros közlekedési csatornává vált. Szöulban megszüntettek egy folyó fölé épített autópályát, és egy népszerű zöldfolyosót teremtve adták vissza azt a városi lakosságnak. Lyonban a városi folyó partján, ahelyett hogy autóút épülne (lásd a budapesti rakpartot) egy part menti sétány létesült. New Yorkban a híres Broadway sugárútnak egy jelentős részét lezárták a forgalom elől, mely nagyon gyorsan népszerű sétáló és találkozó hellyé vált.

Talán külföldön működik, de ez itt Magyarország!

Nem igaz! Ez egy gyakran említett, de korántsem elfogadható érv. Ugyanazok a közlekedési alapműködési szabályok érvényesek itthon is, mint külföldön. Ha építkeznek valahol a városban (lásd Fővám tér, Baross tér) akkor nálunk szintén megfigyelhető, hogy jelentősen csökken a forgalom. A kerékpáros közlekedés népszerűsége gyorsabban nő Budapesten, mint bárhol máshol a világon.

A legfontosabb lépés most az, hogy kezdjünk másképp nézni a városunkra, alakítsunk ki más szemléletet, és merjük annak megfelelően elképzelni Budapestet! Hisszük, hogy így valóban minden szempontból virágzásnak indulhat a főváros, és olyan hellyé válhat, ahol még szebb környezetben mindenki számára öröm időt tölteni!

A Mobilitási Hét (szeptember 16-22.) is remek lehetőséget kínál, kísérd figyelemmel a honlapunkon, hogy mi minden lesz itt Budapesten!

Mit tehetsz te?

Kerékpározz, gyalogolj, villamosozz, buszozz! Tölts több időt a köztereken kint a szabad ég alatt! Szervezz barátaiddal pikniket a város valamely pontjára! Olvass többet a témában, nézd meg az Olvasnivalók alatt ajánlott linkeket! Oszd meg véleményed barátaiddal, vesd fel ezt a témát másoknak is! Mondd el a döntéshozóknak minél több fórumon, hogy milyennek szeretnéd látni ezt a várost! Légy aktív tagja a társadalomnak, vegyél részt civil kezdeményezésekben! Olvasd rendszeresen honlapunkat! Iratkozz fel a hírlevelünkre! Csatlakozz csapatunkhoz! Keresd a lehetőséget, hogyan teremthetnél szebb várost, szebb környezetet, szebb életet magadnak és másoknak!